Általános kérdések a komposztálásról

A komposztálás a természet találmánya: egy körfolyamat. Megfelelő körülmények  között a szerves anyagok (zöldségek, gyümölcsök héja, teafű stb.) a lebontó élőlények  közreműködésével lebomlanak és ezzel párhuzamosan „felépülnek” humusszá a kész  komposztban. 

Az anyag körforgásának talán  legfontosabb aspektusa a komposztálási praktikumban, hogy bizonyos életformák mindent, ami az élet jegyében egyszer megszületett, tehát a lábkörmödtől a faleveleken át a kedvenc gyümölcsöd magjaiig, mindent a lehető legegyszerűbb alkotóegységekre (molekulákra) bontanak. A teljesség igénye nélkül a lebontók, vagyis a szerves vagy szervetlen (szén-szén és szén-hidrogén kötéseket nem tartalmazó) anyagokból szervetlent előállító lények közé sorolhatjuk az egysejtűek jelentős részét és a gombákat. Meg persze nem feledkezünk meg a kisebb rovarok, rovarlárvák, pókszabásúak, férgek és giliszták fáradhatatlan zabálásáról sem: az ő aprítótevékenységük híján sokkal kisebb felületen tudnának rácuppanni a náluk kisebb lebontók arra az almacsutkára – ami a kollektíven végzett munkát meglehetősen lelassítaná. 

A növények alig várják, hogy mohó gyökérsejtjeik a lebontás végtermékeit – a legkülönfélébb szervetlen vegyületeket – magukhoz vegyék.  A komposztálás ugyanis olyan módja az anyagbontásnak, aminek egy a növények számára igen optimális pH-jú, állagú, összetételű közeg az eredménye: az új kezdet reményének manifesztációja.

Ha az élelmiszerpazarlás egy ország lenne, a világ harmadik legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátója lenne, az USA és Kína után. Azt hiszed nincs hatásod rá? Elég a konyháig elmenned, hogy magad is lásd, mennyi!

Évente 1,3 milliárd tonna élelmiszert dobunk ki, vagy pazarolunk el világszerte. Ez a mennyiség a globálisan kibocsátott üvegházhatású gázok 8-10 százalékáért felelős. A probléma a nem hasznosuló szerves hulladék miatt is aggasztó. Ezért egyéni szinten tehetünk leginkább.

A háztartási szemét jelentős részét a szerves  hulladék alkotja több mint 30% idénytől függően), amit a többi hulladékkal együtt kukásautókkal égetőművekbe vagy lerakókba szállíttatunk.

A komposztálás lehetősége a kerttel rendelkező háztartások számára már régóta elérhető, de mi a helyzet a városi hősökkel, akik nem rendelkeznek kerttel, de mégis szeretnének komposztálni? Vegyük a kezünkbe a megoldást!

Így az általunk megtermelt hulladék mennyisége (évi kb. 350-400 kg/fő) legalább a harmadával csökkenthető.

Erdei avar=Komposztgyár. A legtöbben úgy gondolják, hogy a komposztálás folyamata  büdös, de ez tévhit. A komposztálás a korhadáshoz hasonlít a leginkább, ami az erdőben az avar alatt folyamatosan történik.  

A komposztálás során a szerves anyagok oxigén jelenlétében tevékenykedő mikroorganizmusok és más élőlények segítségével ásványi anyagokká bomlanak le. Ezeknek egy része humuszanyagokká alakul át. A folyamat végterméke pedig a kész komposzt. A COMPOT ezt a természetes folyamatot hozza el a konyhádba.  

A megfelelő körülményekhez tartozik a hőmérséklet, a nedvességtartalom illetve a szén és nitrogénben gazdag szerves hulladékok optimális aránya. Így lesz szagtalan és működő a COMPOT edényed.  

Ideális hőmérséklet: 16-28 celsius fok. Ez egy beltéri komposztálás így a balkon/lépcsőház nem a legideálisabb megoldás. a fagyásveszély illetve a túl meleg miatt. A lebomló szerves növényi hulladék/komposzt aktivátor (és tépett papír) aránya 70%-30% legyen. Nedvesség: 60-70% ideális, ami annyi nedvességet jelent hogy megfogva nedves, de nem  folyik belőle a víz, ez az erdei avar alatti föld érzése.  

Hetente körülbelül 1-2 liter lebomló hulladék hozzáadásával működik ideális környezetben.  Ha többet teszel bele akkor több komposzt aktivátort kell használnod és előbb fognak megtelni az edényeid és  

80-96 liter évi lebomló hulladékból körülbelül 15-30 liter kész komposzt lesz mivel a komposztálás folyamat alapján a szerves növényi hulladék veszít a térfogatából miközben lebomlik

 A lebomló hulladékot a komposztáláshoz egy tetővel zárható edényben ajánljuk gyűjteni.  Erre tökéletes lehet egy régi 1 literes fagylaltos vagy tejfölös doboz. A fontos, hogy legyen jól záródó  és közel legyen a konyhádban a vágódeszkádhoz, ahol a legtöbb konyhai hulladékod  képződik. 

Ez függ, a komposztálási módtól amit választunk vagy közösségi komposztokba is meg van szabva, hogy a közösség mit fogad be.  A konyhai nyers hulladékunk nagy része csökkenthető, újrahasználható vagy komposztálható, de az ételulladék nagysága miatt a megelőzés, hogy megmentsük a kukától (és a komposzttól is) a lebomló hulladékunkat.

Itt 5+1 dolog amiből a COMPOT komposztáló segítségével „fekete aranyat”  gyárthatsz: 

  1. teafű akár filter-papírral együtt, kávézacc, 
  2. Almacsutka, megütődött alma 
  3. Mindenféle zöldséghéj, torzsa, megpenészedett zöldség 
  4. tojáshéj kávédarálóban összetörve 
  5. Bio banánhéj +1  elszáradt virágok és cserepes növények és ezek földje (cserép nélkül légyszi)

TUDTAD-E? A csonthéjas magok, száraz szárak, fás részek, haj, szőr nagyon lassan bomlanak le (1 év vagy több). Ezeket nem ajánljuk a COMPOT-ban komposztálni. Ám a legtöbb életteli mag kicsírázik a COMPOT edényben, ahogy egyre több érett komposztod képződik (pl. avókádóbébi) 

  1. Konyhai lebomló hulladék vizsgálat/felfedezés

Egy detektív munkára hívunk meg! Néhány hétig vizsgáld és jegyezd fel minőségi és mennyiségi jellemzőit a konyhai lebomló hulladékodnak. Mindegyikünk háztartása más,ahogy más is az életmódunk azzal, hogy megfigyeljük jobban a konyhai hulladékunkat, ezzel már óriásit lépünk előre a ulladékcsökkentő konyhánk vezetésében. Így olyan tudásra teszünk szert, amivel tényleg fókuszáltan tudunk megoldásokat/hackeket keresni. 

  1. Maradék konyha kipróbálása

Kis lépésekben le tudjuk győzni a hulladékhegyet! Ebben a kalandban próbáld ki milyen, ha egy kedvenc zöldségedet/ konyhai alapanyagodat teljesen felhasználsz vagy az eddig a kukádban landoló részeiből is készítesz egy ételt vagy valami hasznosat a háztartásodnak. A hónapba tervezz be heti kétszer, hogy az konyhai alapanyagaid maradékából készítesz ételt vagy hasznos dolgot a háztarásodnak.Mi is próbálunk a blogon ötleteket hozni erre, ám az interneten a te életmódodhoz illő recepteket találsz az interneten egy kis kereséssel. 

  1. Közösségi/társasházi/közeli kerti komposztáló használatának kipróbálása

Ismerkedj meg a szomszédságoddal! Mondjuk két hétig próbáld ki a közösségi komposztálást a helyi komposzt pont használatával (akár még önkénteskedhetsz is) vagy a www.sharewaste.com lebomló hulladékmegosztó közösségi pont használatával a szomszédságodban.

A cél, hogy minél több tapasztalatot gyűjts, ismerkedj. 

Tudod Ha az élelmiszerpazarlás egy ország lenne, a világ harmadik legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátója lenne, az USA és Kína után…

Több (szerves) hulladék csökkentő tippet szeretnénk megosztani veletek a felületeinken,  mert több kutatás mutatja, hogy túlfogyasztunk és pazarlóan bánunk a hulladékunkkal.  A COMPOT edény is ehhez kapcsolódóan alkottuk meg, hogy felhívjuk a figyelmet a lebomló hulladék problémáira.  Ha egy nagy főzés után túl sok konyhai hulladék termelődik hirtelen, annak a kezelését  5 liter felett lefagyasztani ajánljuk és később literes adagokban a komposztálóba helyezését ajánljuk.

A hirtelen, nagy mennyiségben felgyülemlett lebomló konyhai hulladékodnak akár közösségi komposzt pontot vagy sharewaste pontot is kereshetsz a közeledben. Higgyél benne, sokkal több lebomló hulladékot tudnánk megmenteni a kukánktól és a komposztálóinknak, mint gondolnád. 

2018-as Nébih kutatások szerint Magyarországon, évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik. “A legfrissebb adatok alapján ez megközelítőleg 65 kg élelmiszerhulladékot jelent fejenként, éves szinten. Ez élelmiszer vásárlásunk 10-11%-át teszi ki. Fontos azonban elkülöníteni egymástól, a nem elkerülhető (például tojáshéj, csontok), a potenciálisan elkerülhető (pl.: almahéj, csirkebőr, kenyérhéj) és az elkerülhető élelmiszerhulladékokat (tárolási problémák miatt megromlott, vagy feleslegesen megvásárolt élelmiszerek). Az utóbbi a teljes élelmiszerhulladék mennyiségének 48-49%-át teszi ki. Tehát egy főre vetítve, évente mintegy 32-33 kg élelmiszerhulladék keletkezik, ami tudatos fogyasztói magatartás esetén elkerülhető lenne. A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék nagy része, 63%-a kommunális hulladékként végzi, amely környezetünk szempontjából a legkedvezőtlenebb hulladékkezelési megoldás.

Olyan problémával állunk szemben, amelynek megoldásához kivételesen nem több pénzre, hanem mindössze több figyelemre lenne szükség.” (www.maradeknelkul.hu)

 

Ételhulladék megmentésére több ötletet találtok:

Kocsis Dóra: Zero Waste szakácskönyve (www.zerowasteszakacskonyv.hu)

www.maradeknelkul.hu

A szerves konyhai hulladék átlagosan a háztartási hulladék harmadát teszi ki. Ez a legnagyobb hulladék áramunk a háztartásunkban. Ennek körülbelül a fele elkerülhető hulladék lenne, így az elsődleges szerves hulladék kezelési módunk az ételhulladékok újrahasználata és a megelőzés. A városban is vannak különböző lehetőségek, amivel tudod kezelni a lebomló szerves hulladékodat. 

Ha van saját kerted vagy a társasházadnak van kerti, akkor kerti komposztálás a legjobb megoldás.Ha még nincs nálatok közös komposztáló, akkor több kerületben, településen lehetőség van komposztáló igénylésére az önkormányzattól, de építhettek vagy vásárolhattok is magatoknak

Ha társasházban laksz, aminek van kertje, akkor a szomszédokkal együtt a közösségi komposztálás szuper megoldás. 

Ha még nincs nálatok közös komposztáló, akkor több kerületben, településen lehetőség van komposztáló igénylésére az önkormányzattól, de építhettek vagy vásárolhattok is magatoknak. Ha többet szeretnél tudni a közösségi komposztálásról a Humusz Szövetség részletes útmutatójában mindent megtalálsz amit keresel: https://humusz.hu/kiadvanyok/komposztalas-kozossegben-utmutato 

Ha nincs lehetőséged a társasházon belüli komposztálásra, akkor nézd meg, hogy van-e a környékeden közösségi komposztáló pont, vagy olyan háztartás, ahol befogadják a komposztodat. Budapesten és más városokban több közösségi komposztáló pont létesült, amit egy kis sétával és utána érdeklődéssel biztos megtalálsz. Vagy ha nincs, vállalkozhatsz egy közösségi komposztpont létesítésére is. 

A www.sharewaste.com oldal segít megtalálni a lakóhelyedhez legközelebb eső befogadó pontokat: ezt én is használom és befogadom a szomszédságomban lakóktól, ha van hely a ComPot komposztálóimban és szétosztom a plusz érett komposztom.

Ha kerti vagy társasházi komposztálóhoz való hozzáférés nélkül, közvetlenül a konyhádban szeretnél komposztálni, akkor is több megoldás áll rendelkezésre, ami segít abban, hogy érett komposzttá alakuljon a szerves hulladékod, és például ne kelljen a zacskózott virágföldet vásárolnod.. 

Aerob, Gilisztakomposztálás:Ez a komposztálási módszer giliszták (vörös trágyagiliszta vagy más komposztálásra képes gilisztafaj) segítségével történik, akik szerves anyagokkal táplálkoznak és mozgásukkal felgyorsítják a komposztálás folyamatát. Az edény otthon is elkészíthető műanyag, fa vagy más alapanyagokból, de vásárolható is kész edény. Attól nem kell tartani, hogy a giliszták kimásznak, mivel egy sötét, zárt edényben ha ideális körülmények vannak fenntartva nekik akkor örömmel maradnak ott és fogyasztják a szerves hulladékunkat és szaporodnak. Ennek a módszernek az az előnye, hogy nem kell hozzá a gilisztákon kívül semmilyen egyéb „hozzávalót” vásárolnunk, viszont felelősségünk, hogy megfelelő (10-28 C közötti, nem túl nedves, nem túl száraz, oxigénnel teli, megfelelő szén:nitrogén arány) körülmények között életben tartsuk őket. A komposzt alsó részében olyan tápanyagdús folyadék (komposzt tea) gyűlik össze, amelyet vízzel hígítva növényeidhez is felhasználhatsz tápoldatként és a gilisztahumusz is felhasználható a virágfölded dúsítására.  

 

Aerob komposztáló agyagedény: Ez lenne a ComPot, ami műanyagmentes, lélegző. Az agyag porózus, így lélegzik, hűt-fűt és szagtalanít így optimális körülményeket biztosít a komposztáláshoz. A ComPothoz nem kellenek giliszták  (de azzal is teszteltük és működik) és külön szén tartalmú anyagok, mivel a komposztaktivátorban egy aerob mikroorganizmusokkal és magas széntartalmú  anyagokkal készült készítmény és az agyag lélegző tulajdonságának együttes segítségével bontja le a konyhai szerves hulladékot. Előnye, hogy giliszta nélkül is működik, műanyagmentes, egész évben tudod használni és ki tudod nyerni belőle az érett komposztot. Hátránya, hogy törékeny. 

 

Anaerob, bokashi előkomposztáló: Ez egy készen kapható vagy elkészíthető műanyag edény, amiben a komposztálási folyamat egy anaerob mikroorganizmusok által fermentált gabonakorpából készült segédanyaggal van segítve, hogy utána az edényben előfermentálás után szabadföldben elásva 2-3 hét alatt lebomolhasson az előfermentált szerves anyag. Előnye, hogy hús- és tejtermékkel szenyezett konyhai hulladékodat is belerakhatod és nem gilisztákkal működik hanem egy mikroorganizmus keverékkel. Hátránya és jó, ha tudod, hogy van “édeskés szaga” de a műanyag vödrön belül képződik és ez egy előkomposztáló folyamat, amiben meggyorsul a lebomlási folyamat és utána ahova elásod ott fog lebomlani véglegesen.

A déli gyümölcsöket nem javasoljuk komposztálni, mert egyrészt sokkal lassabban bomlanak le, másrészt héjukat számos vegyszerrel kezelik annak érdekében, hogy a boltok polcaira friss állapotban érkezzenek. Ezek a vegyszerek gomba és baktériumölők, de bizonyítottan rákkeltőek. Bio citrusféléket és banánhéjat tehetsz a COMPOT komposztálóba, mint ahogy kerti komposztba is és lebomlanak. Mi csak kiköltjük, hogy ne használd olyan növény alá amit utána megeszel. Ha lehet bio citrusféléket és déligyümölcsöket válassz. 

Olvassatok a citrsféléken használt vegyszerekről a www.tudatosvasarlo.hu és a www.humusz.hu oldalán

A compot komposztálóról

A műanyagmentes beltéri komposztáló csomagot a városi lakásodba terveztük, megújuló alapanyagokból. Mérete akkora, hogy a konyhádban az asztalon vagy az asztal mellett elférjen.  

A hulladékmentes konyha része. A COMPOT-ot úgy terveztük, hogy egész évben tudj benne beltérben komposztálni. A szerves hulladékod  a komposztálás első részében (lebomlási rész) összeesik a térfogatának körülbelül a harmadára, utána pedig a humuszanyagok felépülnek benne: így lehetséges, hogy heti 2 liter szerves hulladékot tudsz a COMPOT edénnyel  komposztálni.  

Már 4-6 hónap után „szüretelhetsz” belőle kész komposztot! Egy kis odafigyeléssel egy átlagos magyar háztartásnak az egész évi zöld konyhai hulladéka komposztálható, amiből 20-30 liter kész komposzt keletkezik.  

Kellemetlen szagmentes, mivel az anyaga agyag, ami lélegzik, hűt és fűt és szagtalanít is, optimális környezetet biztosítva a komposztáláshoz beltérben (is). Egy kis odafigyeléssel ideális komposztálási környezetet tudunk előállítani benne, ami egy nedves erdő illatát hozza el nekünk. 

Nem kellenek hozzá giliszták és más segédeszközök, mivel a COMPOT edény a komposztáláshoz kifejlesztett baktériumkultúra segítségével bontja le a szerves hulladékot. Magától elvégzi a feladatot, neked nincs más dolgod, mint hogy hetente 1 alkalommal „megetesd” a konyhai zöldhulladékoddal. 

Hazai kézműves: A COMPOT-ot több keramikussal és baráttal együtt alkottuk meg. Az vezetett minket, hogy ezt a csodálatos anyagot – az agyagot – egy jó célra fordítsuk. 2 éves tervezés és tesztelés alatt jutottunk el ide, hogy giliszták nélkül használhatod a COMPOT-ot. Letisztult forma, megújuló alapanyagból, kívül belül természetesen

 – ez a COMPOT.  

Bruttó 49.900ft-ba kerül a csomag. Elsőre soknak tűnik, de a csomag tartalma mindent lefed amire szükséged lesz a beltéri komposztáláshoz és vásárlói  csomortunkban segítjük a komposztálási élményedet!

Csomag tartalma:

  • 3 db Compot agyag edény, 1db tető és 1 db alj, 
  • 1 db részletes vevőtájékoztató a komposztáláshoz 
  • A mostani rendelőknek 3 hónap helyett FÉL ÉVRE elegendő komposztaktivátor adalék (ezzel működik a komposztálás giliszták nélkül)
  • 1 db mérőeszköz a komposztaktivátorhoz
  • 5 ml neem olaj, természetes védelem a muslincák ellen és hozzá való pumpás üveg 
  • 1db a COMPOT edénybe illő kenderszőnyeg, a muslicák és a szárazság ellen
  • Meglepetés kis ajándék minden rendelőnek

Nem engedjük el a kezed: Vásárlói belső  csoporthoz való hozzáférés ahol segítünk a lehetséges kihívásoknál bevált megoldásokkal. (Update: Csoportot frissítjük a vásárlói visszajelzések alapján pont<3)

Ez is a COMPOT csomag része az edényekkel együtt.

A COMPOT komposzt aktivátor egy olyan keverék, amivel a komposztod optimális körülményeit fent tudod tartani a beltéri aerob agyag komposztálóban. A legfontosabb alapanyagai: a magas szárazanyag tartalmú kókuszföld, amivel szén/nitrogén egyensúly tartható fent; a vulkáni kőzetpor, ami segít a szagtalanításban és  az ásványi anyag tartalom pótlásában és a hasznos mikroorganizmusok, amik segítenek lebontani lebomló konyhai hulladékodat és gyorsítják a komposztálás folyamatát. Ezzel fog a COMPOT komposztálóban 4,5-6 hónap alatt kész az érett komposztod! Ennek a zacskónak a tartalma 1 db COMPOT edényben való komposztálásra elég adagot tartalmaz, amivel körülbelül 10 liter érett komposztot tudsz készíteni.

A  COMPOT komposzt aktivátor használatáról a vevőtájékoztatóban találsz többet.

Az aktivátor 6 havi (3x2hó) vagy 2 havi csomagban is meg tudod vásárolni!

Ez is a COMPOT csomag része az edényekkel együtt. Vegyszermentes, széles spektrumú  rovar- és gombaölő szer. Muslicák elleni recept: 5-10 cseppet önts a pumpás üvegedbe és higítsd fel vízzel  és ezt fújd a komposztálóba és köré.   Melia Azadirachta (Neem) oil A Neem Indiában Kr.e. 2000 óta  használatos, az ókori írásokban szent fának tartják és „minden betegség gyógyírjaként” emlegetik. Egy sor tudományos kiadvány igazolja a neem olaj hatékonyságát a baktériumok,  paraziták és rovarok ellen. A Neem fát a mezőgazdaságban trágyaként, növényvédőként és  rovarírtószerként használják. Egy Indiában, Pakisztánban és Burmában honos gyors növésű  fa. Örökké zöld, 15-20 méter magasra megnő,körülbelül 200 évet él. A Neem olaj rendkívül  gazdag összetételű, de nehéz szaga van. A Neem olaj az emlősökre ártalmatlan, a benne lévő  anyagok kizárólag a rovarok hormonrendszerére vannak hatással, ennek köszönhetően több  száz kártevő ellen felhasználható. A Neem olajat használhatod higítva a növényeid kártevővédelmére vagy a hajadra is.

Ez is a COMPOT csomag része az edényekkel együtt.

A muslicák elleni védelemben nagyon hasznos segédeszköz, lebomló, vegyszermentes. Összepréselt kenderrostról van szó, amit a lebomló hulladék tetején használunk az edény belsejében nedvesség megtartásban és muslicák elleni védelemben. Egy 4,5-6 hónap alatt komposztálódik, de addig nagyon hasznos.   

A legnagyobb része a konyhában teremlődő zöld hulladék komposztálható. Itt van 5+1 dolog ami a ComPotban komposztálható!

  1. teafű akár filter-papírral együtt, kávézacc – akármekkora mennyiségben
  2. almacsutka, megütődött alma és más gyümölcsök
  3. mindenféle zöldséghéj, torzsa, megpenészedett zöldség a leveskészítésből
  4. tojáshéj összezúzva finomra 
  5. Bio banánhéj
  6. +1  elszáradt virágok és cserepes növények és ezek földje (cserép nélkül:)

KOMPOSZTÁLHATÓ ANYAGOK 

A legfontosabb és legkritikusabb pont a komposztálókba kerülő szerves hulladékok  minősége és levegőssége. Azt gondolnánk, hogy nem olyan bonyolult dolog, minden belemehet, ami  lebomlik, de sajnos ez összetettebb. 

Szeretnénk kiemelni, hogy a nagyobb gyümölcs- és zöldségmaradványokat, héjakat,  torzsákat MINÉL KISEBB DARABOKRA VÁGJUK FÖL. 

Továbbá távolítsuk el a gyümölcshéjakról a műanyag tartókat és csomagolást, a zöldségek zöldjéről a befőttes gumikat, kötözőket, szalagokat. És a lebomló hulladékodat komposzt aktivátorral is szükséges keverni, hogy a komposztálás működjön

A ComPot-ban a teljes komposztálási folyamat játszódik le, amiben az aerob (oxigénnel teli környezetet kedvelő élőlényekkel) lebontás van előnyben (van minden komposztálásban anaerob/oxigén nélküli folyamat rész, de kicsi részben). 
– ComPot agyag porózussága/levegőzési tulajdonsága és a komposzt aktivátor összetétele is segít. 
– A compot komposzt aktivátorban jó minőségű, semleges ph-jú szárazanyag van (szárított kókuszrost) ami abban segít, hogy a komposztálásban a szén/nitrogén egyensúly helyes irányba menjen (ő a szénben gazdag rész és a lebomló konyai hulladékod a nitrogében gazdag) és levegős legyen a keveréked. Emellett agyagszilikátra oltott mikroorganizmusok vannak az aktivátorban amik a kerti komposztálásban is részt vesznek (ők baktériumok, gombák, sugárgombák) és ők azok akik a lebontást végzik. A gilisztakomposztálóban ezek a mikororganizmusok a giliszták bőréről kerülnek a folyamatban, mert nekik is is segítségük van a mikroorganizmusokra, hogy számukra “elő”bontsák a hulladékod darabjait. Tudsz gilisztával is komposztálni a ComPotban, csak nekem úgy tűnik sok ember életmódjába és háztartásába nem kedvelt a giliszta, így készült el a compot aktivátor is:)
Így igazából a giliszta és kerti komposztálási folyamat játszódik le kicsiben a ComPot edényekben és így lesz érett komposztod kb 6 hónap után. Azért lesz gyorsabb, mert a kerti komposztodban sok fás dolog is kerül aminek a leontásához szükséges a több idő. 
– Ha gilisztakomposztáltál már érdekes különbség, hogy az agyag edényekben ideális a komposzt száradása és morzsalékos szép komposztod lesz, ezzel szemben sokszor a műanyag dobozos gilikomposztban azért elég nedves lesz a kész komposztod, ami néha nem olyan kellemes szüretelnie. 
– De azért kiemelem, hogy a ComPotban nincs semmi gépezet, ez (számomra) egy lowtech/slow/természetet imitáló használati tárgy. Nem varázslat, nem megoldás mindenkinek, vannak nagyság határai és a lebomlás élőlényeit lehet látni benne. Türelem, változás, rugalmasság, halál és élet egyben…
 
A ComPot-ban a teljes komposztálási folyamat játszódik le, amiben az aerob (oxigénnel teli környezetet kedvelő élőlényekkel) lebontás van előnyben (van minden komposztálásban anaerob/oxigén nélküli folyamat rész, de kicsi részben). 
– ComPot agyag porózussága/levegőzési tulajdonsága és a komposzt aktivátor összetétele is segít. 
– A compot komposzt aktivátorban jó minőségű, semleges ph-jú szárazanyag van (szárított kókuszrost) ami abban segít, hogy a komposztálásban a szén/nitrogén egyensúly helyes irányba menjen (ő a szénben gazdag rész és a lebomló konyai hulladékod a nitrogében gazdag) és levegős legyen a keveréked. Emellett agyagszilikátra oltott mikroorganizmusok vannak az aktivátorban amik a kerti komposztálásban is részt vesznek (ők baktériumok, gombák, sugárgombák) és ők azok akik a lebontást végzik. A gilisztakomposztálóban ezek a mikororganizmusok a giliszták bőréről kerülnek a folyamatban, mert nekik is is segítségük van a mikroorganizmusokra, hogy számukra “elő”bontsák a hulladékod darabjait. Tudsz gilisztával is komposztálni a ComPotban, csak nekem úgy tűnik sok ember életmódjába és háztartásába nem kedvelt a giliszta, így készült el a compot aktivátor is:)
Így igazából a giliszta és kerti komposztálási folyamat játszódik le kicsiben a ComPot edényekben és így lesz érett komposztod kb 6 hónap után. Azért lesz gyorsabb, mert a kerti komposztodban sok fás dolog is kerül aminek a leontásához szükséges a több idő. 
– Ha gilisztakomposztáltál már érdekes különbség, hogy az agyag edényekben ideális a komposzt száradása és morzsalékos szép komposztod lesz, ezzel szemben sokszor a műanyag dobozos gilikomposztban azért elég nedves lesz a kész komposztod, ami néha nem olyan kellemes szüretelnie. 
– De azért kiemelem, hogy a ComPotban nincs semmi gépezet, ez (számomra) egy lowtech/slow/természetet imitáló használati tárgy. Nem varázslat, nem megoldás mindenkinek, vannak nagyság határai és a lebomlás élőlényeit lehet látni benne. Türelem, változás, rugalmasság, halál és élet egyben…
 
A ComPot-ban a teljes komposztálási folyamat játszódik le, amiben az aerob (oxigénnel teli környezetet kedvelő élőlényekkel) lebontás van előnyben (van minden komposztálásban anaerob/oxigén nélküli folyamat rész, de kicsi részben). 
– ComPot agyag porózussága/levegőzési tulajdonsága és a komposzt aktivátor összetétele is segít. 
– A compot komposzt aktivátorban jó minőségű, semleges ph-jú szárazanyag van (szárított kókuszrost) ami abban segít, hogy a komposztálásban a szén/nitrogén egyensúly helyes irányba menjen (ő a szénben gazdag rész és a lebomló konyai hulladékod a nitrogében gazdag) és levegős legyen a keveréked. Emellett agyagszilikátra oltott mikroorganizmusok vannak az aktivátorban amik a kerti komposztálásban is részt vesznek (ők baktériumok, gombák, sugárgombák) és ők azok akik a lebontást végzik. A gilisztakomposztálóban ezek a mikororganizmusok a giliszták bőréről kerülnek a folyamatban, mert nekik is is segítségük van a mikroorganizmusokra, hogy számukra “elő”bontsák a hulladékod darabjait. Tudsz gilisztával is komposztálni a ComPotban, csak nekem úgy tűnik sok ember életmódjába és háztartásába nem kedvelt a giliszta, így készült el a compot aktivátor is:)
– Így igazából a giliszta és kerti komposztálási folyamat játszódik le kicsiben a ComPot edényekben és így lesz érett komposztod kb 6 hónap után. Azért lesz gyorsabb, mert a kerti komposztodban sok fás dolog is kerül aminek a leontásához szükséges a több idő. 
– Ha gilisztakomposztáltál már érdekes különbség, hogy az agyag edényekben ideális a komposzt száradása és morzsalékos szép komposztod lesz, ezzel szemben sokszor a műanyag dobozos gilikomposztban azért elég nedves lesz a kész komposztod, ami néha nem olyan kellemes szüretelnie. 
– De azért kiemelem, hogy a ComPotban nincs semmi gépezet, ez (számomra) egy lowtech/slow/természetet imitáló használati tárgy. Nem varázslat, nem megoldás mindenkinek, vannak nagyság határai és a lebomlás élőlényeit lehet látni benne. Türelem, változás, rugalmasság, halál és élet egyben…
 
A Bokashi dobozban anaerob (oxigén nélküli környezetet kedvelő élőlényekkel) környezet van, ez egy zárt műanyag doboz és a folyamatban sokszor pont fontos hogy minden oxigént kinyomkodj a dobozod belsejéből a használat közben is. 
– így ez egy fermentálási folyamat (aka savanyú káposzta) és amikor elásod a szabadföldben gyorsabban játszódik le a folyamat az előfermentálás/előkomposztálás miatt. 
– A bokashi aktivátor általában valamilyen gabonahéj/korpa amire oxigén nélküli környezetet kedvelő baktériumok vannak oltva (, ebben az esetben a dobozodba a konyhai hulladékod kerül és az aktivátorral szórod meg a használat közben. itt nincs szárazanyag hozzáadva a dobozba és a szén/nitrogén sincs egyensúlyban, mert csakis nitrogében gazdag konyhai hulladékok van a dobozban. 
– Én inkább a vásárlók miatt előkomposztálási módnak vagy konyhai hulladékkezelési módnak nevezném a bokashi eljárást. 
– Szerintem izgalmas és hasznos eljárás az anaerob/oxgén nélküli Bokashi eljárás, sok ismerősöm használja (én is teszteltem) és nagyon sokféle (ipari is) felhasználási módja van ami miatt nagyon fontos helyet ad neki a hulladékkezelésben. Például PLA műanyagot is le tud bontani a kutatások miatt üzemi körülmények között, mert a PLA tejsav alapú. 

A komposztod az első edényben körülbelül 4,5-6 hónap alatt készül el – eddigre fog mind a három edényed megtelni és itt az ideje üríteni a legrégebbi edényt, hogy tovább komposztálhass a Compotban.

A kész komposzt erdő illatú, porhanyós, barna anyag. Ha szeretnéd, át tudod szitálni (de nem szükséges) és akár rögtön a növényeidnek adni vagy egy dobozban/zacskóban tartani az átültetésig. A szitálás után maradt nem teljesen komposztálódott darabokat a következő ciklusba tedd vissza tovább komposztálni. 

Nincs semmi dolgunk. A komposztáló edényt zárt tetővel és a tetején nagyobb mennyiségű komposzt aktivátor belekeverésével hagyjuk otthon és locsoljuk meg a nedvességszint miatt. A mikroorganizmusok az optimális körülmények közt folytatják nélkülünk  komposztálást és amikor hazaérünk több hely lesz a komposztáló edényben. 

 

Érett komposzt használata/Növények ápolása/COMPOT karbantartása

A COMPOT-nak egy 18-26 fok közötti hőmérsékletű hely az ideális, ami közel van a  szerves zöld hulladékunk forrásához (tolerálható 0-38 ℃). A konyhát vagy a kamrát ajánljuk, de szépen mutat a nappaliban is a szobanövények társaságában.  

A COMPOT egységeket illeszd egymásra a mellékelt kép alapján, és keress neki egy  megfelelő helyet, ahol tartósan tárolni tudod (pl konyhapulton vagy mellette, vagy spájzban). Lehetőség szerint ne legyen direkt napsütésnek kitéve. A komposztáló aktivátor zacskót tartsd a komposztáló edényedhez közel.  

Gyűjts tetővel rendelkező dobozodba 1 heti lebomló hulladékot, amelyet célszerű eleve 2-3 cm-es darabokra felvágva belerakni, hogy megkönnyítsük a jótékony komposztlebontó baktériumaink munkáját. Reggeli teafűtől a vacsora káposzta torzsájáig minden itt gyűlik a gyűjtődobozba, hogy a COMPOT edénybe kerülhessenek a hétvégén. Hogy mit tudsz komposztálni és mit nem, arról a fejezet végén találsz egy összefoglaló segédletet táblázatos formában, de ha nem vagy biztos, írj közvetlenül  a COMPOT Facebook chat-jébe és válaszolunk. 

Hetente ajánljuk a szerves hulladékot belerakni a COMPOT edény felső (A) edényébe. Ám ha neked naponta kényelmesebb, az is lehetséges. Arra figyelj hogy ne nyomkodd/tömörítsd a komposztod! A komposztáló mikroorganizmusoknak vízre és oxigénre van szüksége, hogy dolgozhassanak.  

 

Az első használat előtt az edények aljára, hasznos egy régi jegyzetpapírt rakni.inden etetésnél a friss zöldhulladék tetejére is szórj minimum egy mércényi (mérőeszközt a csomagban találsz) komposzt szárazanyagból , úgy, hogy ellepje a lebomló hulladékot. A komposzt aktivátorról  többet olvashatsz a mellékletben.  

 

Öntözd meg vízzel az egészet hogy olyan nedvesek maradjanak a komposztálandó  anyagok az edényben, mint az erdei föld az avar alatt. Ha száraz, önts rá fél pohár vizet. Ha túl nedves akkor kevergesd meg, hogy szellőzön.   

 

A tető alatt a keverék tetejére helyezd a kenderszőnyeget vagy egy újságpapírt vagy több komposzt aktivátort, hogy kevesebb muslicád legyen. 

 

 

Ezt a ciklust folytasd, amíg meg nem telik a felső (A) edény. Ez becsléseink szerint  6-8 hét alatt történik meg.  

 

A komposztod az első edényben körülbelül 4,5-6 hónap alatt készül el – eddigre fog mind a három edényed megtelni és itt az ideje üríteni a legrégebbi edényt, hogy tovább komposztálhass a Compotban.

A kész komposzt erdő illatú, porhanyós, barna anyag. Ha szeretnéd, át tudod szitálni (de nem szükséges) és akár rögtön a növényeidnek adni vagy egy dobozban/zacskóban tartani az átültetésig. A szitálás után maradt nem teljesen komposztálódott darabokat a következő ciklusba tedd vissza tovább komposztálni. 

Az edényen lehetnek barnás elszíneződések a komposztálódási folymatok miatt. Ha nem tetszik akkor a szüreelés után vízzel és szódabikarbónával súrolva lejön a barnás elszíneződés.

A fehéres elszíneződést a vízben oldott sók okozzák, ezt pedig ecetes/citromsavas vízben áztatással lehet eltűntetni. Ez történik a terracotta színű natúr növény cserépeiden is.

A komposztod az első edényben körülbelül 4,5-6 hónap alatt készül el – eddigre fog mind a három edényed megtelni és itt az ideje üríteni a legrégebbi edényt, hogy tovább komposztálhass a Compotban.

A kész komposzt erdő illatú, porhanyós, barna anyag. Ha szeretnéd, át tudod szitálni (de nem szükséges) és akár rögtön a növényeidnek adni vagy egy dobozban/zacskóban tartani az átültetésig. A szitálás után maradt nem teljesen komposztálódott darabokat a következő ciklusba tedd vissza tovább komposztálni. 

15-20% mennyiségben ajánljuk a növények átültetőföldjébe rakni. De nagy tápanyagigényű növények többet is kaphatnak. 

Az elhasznált földű szobanövények földjének a tetejére is lehet szórni annyit amennyi belefér. 

Segítség! Tippek/Trükkök a használatkor

Tudjuk, hogy a muslicák nem kedvelt vendégei a konyháknak, ám nem a komposztálási folyamat miatt vannak a konyhánkban. A muslincák bábjai a gyümölcsök héján élnek és ahogy a gyümölcs túlérik, a muslicák elszaporodnak. A komposztálónkat muslica szegényenmentesen tudjuk  tartani néhány szabály követésével.  

Ne hagyjunk elöl a konyhánkban túlérett gyümölcsöket.  

Mindig fedjük az előgyűjtő edényünket és a COMPOT edényt is. 

Keverjük össze a komposzt aktivátorral a friss hulladékunkat és fedjük le a kenderszőnyeggel  vagy használt papírhulladékkal szorosan és a tetőt mindig helyezzük vissza. 

Ha mégis megjelennek a muslicák akkor ajánljuk a COMPOT csomagba tartozó Neem olaj  használatát: 10 csepp neem és 1,5-2 dl víz keverékével riaszthatjuk el őket. Valamint a neem  olaj a rovarok hormonháztartását megváltoztatja és így visszaszoríthatjuk a számukat. Emellett több muslincairtó tippet is megosztunk kommunikációs felületeinken és a blogunkon is találsz. 

Több (szerves) hulladék csökkentő tippet szeretnénk megosztani veletek a felületeinken,  mert több kutatás mutatja, hogy túlfogyasztunk és pazarlóan bánunk a hulladékunkkal.  A COMPOT edény is ehhez kapcsolódóan alkottuk meg, hogy felhívjuk a figyelmet a lebomló hulladék problémáira.  Ha egy nagy főzés után túl sok konyhai hulladék termelődik hirtelen, annak a kezelését  5 liter felett lefagyasztani ajánljuk és később literes adagokban a komposztálóba helyezését ajánljuk.

A hirtelen, nagy mennyiségben felgyülemlett lebomló konyhai hulladékodnak akár közösségi komposzt pontot vagy sharewaste pontot is kereshetsz a közeledben. Higgyél benne, sokkal több lebomló hulladékot tudnánk megmenteni a kukánktól és a komposztálóinknak, mint gondolnád. 

2018-as Nébih kutatások szerint Magyarországon, évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik. “A legfrissebb adatok alapján ez megközelítőleg 65 kg élelmiszerhulladékot jelent fejenként, éves szinten. Ez élelmiszer vásárlásunk 10-11%-át teszi ki. Fontos azonban elkülöníteni egymástól, a nem elkerülhető (például tojáshéj, csontok), a potenciálisan elkerülhető (pl.: almahéj, csirkebőr, kenyérhéj) és az elkerülhető élelmiszerhulladékokat (tárolási problémák miatt megromlott, vagy feleslegesen megvásárolt élelmiszerek). Az utóbbi a teljes élelmiszerhulladék mennyiségének 48-49%-át teszi ki. Tehát egy főre vetítve, évente mintegy 32-33 kg élelmiszerhulladék keletkezik, ami tudatos fogyasztói magatartás esetén elkerülhető lenne. A háztartásokban keletkező élelmiszerhulladék nagy része, 63%-a kommunális hulladékként végzi, amely környezetünk szempontjából a legkedvezőtlenebb hulladékkezelési megoldás.

Olyan problémával állunk szemben, amelynek megoldásához kivételesen nem több pénzre, hanem mindössze több figyelemre lenne szükség.” (www.maradeknelkul.hu)

 

Ételhulladék megmentésére több ötletet találtok:

Kocsis Dóra: Zero Waste szakácskönyve (www.zerowasteszakacskonyv.hu)

www.maradeknelkul.hu

  • Túl sok szerves hulladék került egyszerre az edénybe.  
  • Összetömörödött/túl nedves van az edényben.  
  • Krumpli, hagyma és káposztafélék kerültek az edénybe, nagy mennyiségben.

Keverjünk több komposztaktivátort az edénybe és a keveréssel levegőztessük meg a komposztot. A komposztaktivátorban több alapanyag (kókuszföld és a zeolit) is a szagtalanítást szolgálják és azt, hogy levegős legyen a komposztáló közegünk, valamint hogy magasabb szén tartalmat biztosítson a komposztálandó anyagunknak. Emellett akár nem színes papírhulladékot  (például a COMPOT edény töltőanyagát) is adhatunk hozzá.

Túl sok vizet öntöttünk rá vagy túl sok lebomló hulladékot adtunk hozzá.  A COMPOT agyagból van így lélegeznek az oldalai, tetővel rajta is, ez természetesen segít,  hogy a felesleges nedvességtartalma a komposztunknak elpárologjon. Ám ha mégis túl nedves lenne, akkor keverjünk több komposztaktivátort az edénybe és a keveréssel levegőztessük meg a komposztot. Várjunk egy hetet és ne adjunk hozzá lebomló hulladékot. 

Nem ideális helyen van az edény (pl. direkt süti a nap). 

Nyitva maradt az edény teteje. 

Öntünk hozzá körülbelül egy pohár vizet, a felesleg az alján úgyis kifolyik. A lebontásban  segítő mikroorganizmusok nem működnek víz és oxigén jelenléte nélkül. 

Nincs semmi dolgunk. A komposztáló edényt zárt tetővel és a tetején nagyobb mennyiségű komposzt aktivátor belekeverésével hagyjuk otthon és locsoljuk meg a nedvességszint miatt. A mikroorganizmusok az optimális körülmények közt folytatják nélkülünk  komposztálást és amikor hazaérünk több hely lesz a komposztáló edényben.

(Komposzt vizsgálat) 

A kész komposzt sötétbarna, morzsalékos, nem felismerhetőek benne a kiindulási hulladékok részei, hanem egységes. Átszitálással a még nagyobb daraboktól mentesítjük a kész komposztunkat. A komposztunkat minél előbb jó felhasználni, mivel egy mikroorganizmusokkal teli anyagról van szó. Ha nem használod fel azonnal, akkor egy sötét doboz vagy zacskóban  tárold. Csírázási tesztet is tehetünk vele, ha nem vagyunk biztosak benne hogy kész-e. Ilyenkor zsázsa/mustár vagy más könnyen csírázó magból szórjunk a komposzt tetejére magoka, locsoljuk és 3-4 napon belül ki kell csíráznia a magoknak a komposztunkból.  

A komposztaktivátorban nagy mennyiségben vannak a komposztálásban hasznos baktériumok és gombák, vagyis nagyon sok szemmel nem látható lebontó élőlény „dolgozik” a komposztunkban. Emellett nem szükséges nagyobb élőlényeket látni. A neem olajos vizes oldat  itt is hasznos lehet a jó komposztáló baktériumok egyensúlyba tartásában és más élőlények számának visszatartásában.

Lenyelhető mennyiségű rendszertan következik. A bolygónkon megjelent összes életformát a tudomány mai állása szerint három fő birodalomra oszthatjuk: baktériumok, archeák vagyis ősbaktériumok, illetve az eukarióták birodalmára. 

Baktériumok: Tudjátok, azok a nagyon-nagyon-nagyon picikék. De mekkorák is? Számszerűsítve egy átlagos baktériumsejt 0.2 és 2.0 mikrométer közötti átmérővel rendelkezik. 1 mikrométer pedig egy méter milliomod részét jelenti. Na, könnyebb elképzelni? Nekem nem nagyon, de azért megpróbáltam 😀
Egy sejtfalas-sejthártyás duplazárórétegű plötty, benne egy kis szabadon úszkáló genetikai állománnyal. Ezek a bacik. Képesek telepekbe rendeződni, és a részleges együttműködés és együttlét által kollektíven többet kihozni magukból. 

Egyébként szerény kis lények, akik nélkül sehol sem lennénk.
A cianobaktériumok oxigéndús légkörrel ágyaztak meg elődeinknek a távoli, földtörténeti múltban.
A proteobaktériumok – kicsit kevésbé autonóm formában – megtalálhatóak minden sejtünkben. Ők minden állati, növényi és gomba szervezet sejtenként nagy számban jelenlévő energiatermelő központjai. Nélkülözhetetlenek.
Egészséges bélflóra, gyógyszer-és vitamintermelés (itt a szerveztünkben és a laborokban zajló folyamatokra egyaránt gondolok), élelmiszerek tartósítása, alkohol- és tejtermék-előállítási technológiák, és még sorolhatnám…de már talán érezzük a lényeget.

___________________________

Ősbaktériumok: Ők a baktériumok meglehetősen extrém (a Föld életének korai szakaszaira jellemző) körülményekhez igazodva kialakult változatai (testvérei?elődei? – nem tudjuk), akik ilyen körülmények között élnek azóta is. Emiatt a valódi baktériumoktól különböző határhártyájuk (vagyis 3D-s körvonaluk),  illetve megdöbbentő tűréshatáraik vannak, ami a nyomást, hőmérsékletet, pH-t és egyéb környezeti tényezőket illeti. Ők is képezhetnek telepeket: úgy tűnik, a másokkal való közvetlen kapcsolódás az élet minden szintjén gyakorlásra érdemes.

___________________________


Jöhetnek az eukarióták – szó szerint a valódi sejtmaggal rendelkezők.

Protozoák: Szintén egysejtűek, de már jóval fejlettebbek – genetikai állományuk védett helyen, a sejten belüli sejtmagban van. A sejtmagon kívül egyéb elhatárolt terek is jelen vannak a sejtben: külön térrészekben zajlanak az emésztési és egyéb anyagcserefolyamatok. Ennek legfőbb értelme – mai rálátásunk szerint -, hogy sokkal változatosabb fizikai és kémiai körülményeket megkövetelő folyamatok történhetnek a sejtben, egyidejűleg, térben elhatárolva. Az evolúció velük jóóónagyot lépett előre!

Nagyrészt elhalt szerves anyagokkal vagy a tizedakkora “baktériumtesóikkal” táplálkoznak, de vannak törmelékevő és fényhasznosító fajok is. Csillókkal, állábakkal (amőbák) vagy ostorral sokszor aktív helyváltoztatásra képesek a víztestben – ami alatt egy talajban, levegőben található vagy komposztunkban leledzvő vízcseppet értek. Ez nekik ugyanis, mikroszkopikus élőlények lévén, meglehetősen nagy életteret jelent. Opcionálisan, például kedvezőtlen időkben egysejtűek individuális halmazából telepeket, vagyis  együttműködő-együtt élő, de azért egyedül is életképes sejtek társulását képezhetik.

_____________________________

Gombák 

Ami a talajbani munkásságukat illeti, számomra páratlan, sztahanovista szorgalmú és sok-sok évmilliónyi tapasztalattal rendelkező, bölcs népségnek tűnnek.

A gombákról először legtöbbünknek a termőtestek, azok a szép, színes, kalapos gombák jutnak eszünkbe. Azonban az emberi szervezet számára sokszor oly’ tápláló, máskor pedig akár halálosan mérgező termőtestek csupán szaporítóképletek – spórák miriádjainak élő, álszövetes kis “érlelőkohói és terjesztőszervei”. Mint a növény számára a virág. Sokan közülük nem is elégszenek meg a széllel, még beporzóik is vannak, vagyis úgynevezett spóraszállítóik! 

Például az éjjel sötétjében lumineszkáló (biológiai úton, önerőből fényt előállító) világító tölcsérgomba saját fényével csalogatja magához a rovarokat, akik aztán elégedetten eszegetnek a lemezekből, s közben termőtestről termőtestre szállítják a rájuk tapadt spórákat.

E termőtesteket azonban náluk sokkal kiterjedtebb csodalények fejlesztik ki. Ezek a  lények egymást és magukat is keresztező fonalakból állnak. Kiterjedt hálózataik a talpunk alatt terjednek szét.  Városunk parkjaitól és talán a kertedtől egészen az őserdőkig, de az Antarktiszig is – mindenhol jelen vannak. Összekötnek élőt élővel. Szüntelenül cserekereskedelmet folytatnak a környező növény-, gomba-, egysejtű- és állatfajokkal. Finom szenzorokkal érzékelik a külvilág ingereit, és állandó növekedésük révén folyton reagálnak, alakulnak, adaptálódnak. Hasznot húznak abból, amit genetikai állományuk rugalmassága és a környezet dinamikus változatossága megenged nekik. 

Anno ők készítették elő a szárazföldet a növények számára. Zöldalgasejtekkel partnerségre lépve bizonyos fajaik kőzetzúzó-zuzmólétre adták a fejüket és mai napig a legszívósabb társulások alapköveit képezik.

Fonalaik képzése és anyagcseréjük révén javítják a talaj szerkezetét – lazává és átjárhatóvá teszik az egyéb élőlények és a növények gyökerei számára. Ezen felül pedig dúsítják azt a növények és önmaguk számára is felvehető tápanyagokban. Ez számomra pont úgy hangzik, mint a “magunk alatt vágni a fát” szöges ellentéte. Van mit tanulnunk tőlük.

Na de hogyan csinálják? Álljon itt egy piciny de annál jelentősebb példa a számtalanból.

Bizonyos gombák (főleg a fákkal szimbiózisban élő mikorhiza fajok) glomalint termelnek és bocsátanak ki a talajba hifáik (fonalaik) felületén. Ez a molekula kicsit olyan, mint egy sok háztartásban ismerős eszköz:  a nyeles portörlő. Magához köt ugyanis számos apró-cseprő, mégis szuper értékes ásványi anyagot, mikrotápanyagot. Vizes oldatában e molekula tehát ragacsos anyagként viselkedik, ami a növények számára tápanyagdús mannát és ezzel egyidejűleg olyan talajt is eredményez, amelyben csodás érzés lehet gyökeret ereszteni. 

Komposztálásunk végterméke, a humuszgazdag talaj is; omlós brownie állagát részben a glomalinnak, részben a hosszú és elágazó szénlánccú (ágas-bogas, ezért mindenféle más molekulát, iont könnyen megkötő) huminsavaknak köszönheti. Köszönjük, gombák!
______________________________

Minden élőlénycsoportra igaz, hogy rendkívül fajgazdagok és az egyes fajok között, közös tulajdonságaikon túl sokféle dologban különbözhetnek és különböznek is egymástól. Gondoljunk például a baktériumokra. Számos faj immunrendszerünk, emésztésünk, egész szervezetünk és egészségünk nélkülözhetetlen részét képezi – míg megannyi faj megbetegíthet bennünket. A protozákra ugyanez igaz. A gombáknál is széles a paletta: fákat ölő élősködésről, kölcsönösen előnyös kapcsolatokról, gyógyhatású és halálosan mérgező anyagok termeléséről éppúgy bizonyságot tesznek az egyes fajok. 

Ebből a sokféleségre való örömteli rácsodálkozáson túl (:D) az is következik, hogy nem érdemes feketén-fehéren gondolkodni e csoportokról. Ha jelen is van egy fán élősködő gombafaj az erdőben, egy egészséges ökológiai rendszerben annyi szabályozó mechanizmus munkálkodik folyamatosan az egyensúly megőrzésén, hogy a károkozó vagy kórokozó terjeszkedése még idejében akadályokba fog ütközni.

Maga a komposztálódás leírható egy olyan – optimálisan oxigéndús (aerob) és kellően nedves közegben végbemenő – anyagátalakulási folyamatként, amelyben a legkülönbözőbb szerves anyagok alkotóegységei, molekulái újra talajt termékenyítő, növények által felvehető molekulákká alakulnak. Ebben a csodakohóban dolgoznak önként és dalolva a fent említett élőlények. Ha megfelelően gondoskodunk a nedvességtartalomról, a levegőztetésről és a bejutó szervesanyag minőségéről, vagyis ha a kellő körülményeket megteremtjük, a folyamat beindul és végig dinamikus egyensúlyban zajlik majd.

Dinamikus egyensúly alatt pedig azt értem, hogy a folyamat előrehaladtával térben és időben  ugyan folyamatosan változik a faji összetétel, és előfordulhatnak a komposztban esetleges penészgomba sejtek és fonalak, vagy anaerob fermentáló baktériumok, azonban sosem kerülnek majd túlsúlyba, nem szaporodnak el a rendszerben – hisz lesz, aki elfogyasztja majd őket, vagy a számukra kedvező körülményeknek és így nekik is, még idő előtt le fog áldozni.

Még pár szót érdemelhet az, amit a fentiek jelentenek ránk nézve. A komposztálás egy másik (az én saját :D) definícióm szerint egy eszméletlenül izgamas, hosszantartó kísérletezés; egyfajta játék. Megfigyelés, cselekvés, megfigyelés, cselekvés fázisai váltják egymást. Amint észlelek valami gixert, bizonyos megfontolások/tanácsok/internetes okosságok változtatok a mikroközösségem körülményein – magyarul adok hozzá vizet, vagy épp vizet felszívó kartondarabkákat. Vagy esetleg megforgatom egy picit, oxigént juttatva a rendszerbe – ínyenceknek puszta kézzel ajánlott! Utána egy kézmosás és kutya bajunk. Majd a következő napokban megfigyelem a beállt változást, vagyis a rendszer reakcióját.

Szóval a komposztálódás dinamikája és gyors reakcióideje lehetővé teszi, hogy praktikus tudományos kísérleteket hajtsunk végre hétről-hétre, saját otthonunkban. Engem ez a gondolat mindig hálával tölt el…

(Werlein Anna, biológus, mikológus vendég posztjából)