Na miért problémás a szerves hulladék a háztartásunkban?
Mi az, amivel szinte mindennap találkozunk, azután pedig a legnagyobb mennyiségben hányunk a szemétre?…Ezek a szerves anyagok és hétről-hétre akár a kukánk 30-40%-át is elfoglalhatja..
Világviszonylatban az emberi fogyasztásra termelt élelmiszerek körülbelül egyharmada kerül rögtön a kukába (FAO, 2011).
Az EU-ban évente közel 59 millió tonna élelmiszerhulladék (131 kg/fő) keletkezik (Eurostat, 2022). Ugyanakkor mintegy 32,6 millió ember nem engedheti meg magának, hogy minden második nap minőségi ételt fogyasszon (Eurostat, 2021). Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik. Ennek jelentős hányada a háztartásokban termelődik. A Nébih 2021-es felmérése szerint fejenként 65,5 kg élelmiszerhulladékot termelünk évente, amelynek a harmada elkerülhető lenne(Nébih 2021). Vagyis a pazarlásban nem vagyunk lemaradva.
miért ekkora az élelmiszerpazarlás?
Az élelmiszer-ellátási lánc számos kihívást rejt magában, beleértve a termelést, a tárolást, a kezelést a hűtés és a szállítás. Minden lépésnél sok élelmiszer megromlik, még mielőtt eljutna a hozzánk. Ám ki kell emelni, hogy Európában az élelmiszerhulladék közel 55%-a , a háztartásokból származik, ami a legnagyobb százalék és így félelmetes. (Eurostat, 2021)
Ez nem tartható fennt mert belefulladunk a saját háztartásunk élelmiszerhulladék pazarlásába.
A legtöbb szerves hulladékot nem kezeljük megfelelően a városi rohanó életünkbe, össze van keverve a vegyes nem újrahasznosítható szemetünkkel. A kommunális kuka tartalma sajnos vagy a szemétégetőbe, vagy a szemétlerakóra kerül. Lerakó vagy égető? Ha a konyhai zöldhulladékod ide jut, akkor kikerül a természetes szén-körforgásból, nagy valószínűséggel elégetik és CO2 formájában a légkörbe kerül és a lerakóban a bomló szerves anyag üvegházhatású gázokat bocsát ki.
Becslések szerint ezek a globális összes üvegházhatású gázok 6%-át teszik ki a kibocsátásoknak.Összehasonlításképpen: a repülés az üvegházhatású gázok 1,9%-áért, a műanyaggyártás 3,8%-áért felelős.
A vegyes kukából a szemeted a hulladéklerakókban vagy hulladékégetőben végzi, amiből mindkettő csak még több energiát emészt fel. A lerakóban a bomló szerves anyag üvegházhatású gázokat bocsát ki. A globális felmelegedés fokozása mellett a rothadó élelmiszer kellemetlen szagot is kibocsátanak. De nemcsak a lerakón kezd el rothadni a lebomló hulladékunk, hanem ebben a melegben és nagy víztartalmú nyári gyümölcsöknél az hulladékégetőben is elviselhetetlen körülmények vannak, van olyan, hogy le kell állítani az égetőt augusztusban, mert annyira büdös van és az összes gép megakad a sok-sok dinnyétől.
Na de mit tehetsz te?
Nem minden selejt ami annak tűnik. Ha már nem fogyaszthatod el, akkor sem a kukában a helye hogy büdösödjön.
„Az a legjobb hulladék, amely nem is keletkezik” – ezt mondja a hulladékpiramis elve, vagyis a megelőzés a legfontosabb.
A Nébih Maradék Nélkül programjában lévő sok szuper információt tudjuk ajánlani további tudásért.https://maradeknelkul.hu/
Tudom, hogy a dinnyehéj nem hoz mindenkit lázba, de egy érdekes és finom figyelemfelkeltő étel készíthető belőle a következő családi főzésen és így belekezdhetsz egy pazarlásmenetes konyha kialakításába. Tavaly készítettem egy pazarlásmentes konyha recepteskönyvet 15 recepttel. Ebben találszt dinnyehéj csalamádét, dinnyehéj sós pitét és dinnye és dinnyehéj smoothiet/fagyit – Ezt itt tudod letölteni.
ui: Ja és 14!!! nap alatt lebomlik a COMPOTban a dinnyehéj és szagtalanul:) Itt a képen dinnyemagcsírákat látsz a COMPOTban
